A Chelsea-nél megint felgyorsult minden. A londoni klub menesztette Liam Roseniort, aki alig néhány hónapja ült le a kispadra, a döntés hátterében pedig nemcsak a gyenge eredmények, hanem egy egészen döbbenetes gólszárazság is áll. A Kékek öt bajnoki meccsen át nem találtak be, ilyen rossz sorozata pedig több mint egy évszázada nem volt a klubnak. Egy ekkora névnél ez már nem egyszerű formahanyatlás, hanem valódi válságtünet.
Rosenior bukása azért is üt nagyot, mert a Chelsea-nél elvileg hosszabb távú építkezésről beszéltek, a valóságban viszont ismét villámgyors döntés született. A futballvilágban persze ez önmagában sem ritka, de London nyugati felén most már különösen látványos, mennyire kevés idő jut a türelemre. A klubnál újra ott tartanak, hogy nemcsak a pályán, hanem a kispadon is sürgősen megoldást kell találni.
Öt meccs, nulla gól – ezt már nem élte túl Rosenior
A Chelsea utóbbi hetei egyre komorabb képet mutattak. A csapat egymás után veszítette a bajnokikat, és közben a kapu előtt is teljesen elveszítette az önbizalmát. Egy topcsapatnál önmagában már az is komoly figyelmeztetés, ha több meccsen át nem jönnek a gólok, de öt egymást követő bajnokin gól nélkül maradni már olyan sorozat, amelyet nagyon nehéz túlmagyarázni.
Rosenior helyzetét az is rontotta, hogy a Chelsea nem pusztán pontokat veszített, hanem egyre kilátástalanabb futballt is mutatott. Az ilyen periódusoknál a klubvezetés sokszor nem csak a tabellát nézi, hanem azt is, látszik-e bármilyen kapaszkodó a játékban. Most úgy tűnik, a válasz nem volt elég meggyőző.
Gyors bukás egy nagy klubnál mindig nagyobb sztori
A Chelsea világában egy edzőváltás sosem csak egy belső döntés. Itt minden menesztés azonnal nemzetközi hír, mert a klub mérete, múltja és szurkolói súlya miatt minden rezdülés felerősödik. Rosenior esete pedig különösen látványos, mert rövid idő alatt lett vége a projektnek.
Egy ilyen gyors váltás mindig több kérdést vet fel, mint amennyit elsőre megválaszol. Valóban ennyire hibás volt az edzői munka? Ennyire türelmetlen a klub? Vagy egyszerűen olyan közeg a Chelsea, ahol már néhány rossz hét is elég ahhoz, hogy elsöpörjenek egy vezetőedzőt? Ezekre most még nincs teljes válasz, de az biztos, hogy a klub ismét belépett az állandó újratervezés állapotába.
Most már nem csak az a kérdés, ki ment el, hanem az is, ki jön
Az ilyen menesztések után szinte azonnal beindul az edzőpiac. Chelsea-szinten ez hatványozottan igaz, mert a klub kispadja továbbra is az egyik legnagyobb figyelmet kapó állás az európai futballban. A brit sajtóban már most több név is forog, köztük Frank Lampardé is, de ezek egyelőre találgatások, nem hivatalos fejlemények.
Lampard neve azért mozgatja meg rögtön a közönséget, mert erős érzelmi kapcsolat fűzi a klubhoz, és minden Chelsea-krízis idején automatikusan előkerül. Ugyanakkor most még nem arról van szó, hogy eldőlt volna a visszatérése. Jelenleg ez inkább pletykaszintű vonal, amit a klub körüli bizonytalanság és a média érdeklődése fűt.
A Chelsea-nél újra a karakter lett a kulcsszó
Az edzőkérdés most már nemcsak szakmai, hanem öltözői téma is. Egy ilyen szintű klubnál a vezetőedzőnek nem elég jó elképzelésekkel rendelkeznie, tekintélyt is kell sugároznia. A Chelsea kerete tele van erős egyéniségekkel, drága játékosokkal, különböző futballkultúrákból érkező futballistákkal, és egy ilyen közegben gyorsan kiderül, mennyire működik a belső vezetés.
Rosenior bukása után éppen ezért valószínűleg nemcsak egy új taktikai irányt keresnek majd, hanem olyan embert is, aki karakterben is azonnal rendet tud tenni. Ez a fajta edzőprofil általában drágább, nehezebben megszerezhető és nagyobb névvel jár együtt, vagyis könnyen lehet, hogy a Chelsea most megint egy látványosabb megoldás felé mozdul.
Az FA-kupa még adhat menekülőutat, de a klub hangulata most így is súlyos
A Chelsea számára a szezon ezzel még nem ért véget, hiszen jön az FA-kupa-elődöntő a Leeds ellen. Ez önmagában még adhat egy rövid távú kapaszkodót, de a hangulatot aligha változtatja meg teljesen, hogy közben újra edzőváltás történt. A klub körül most megint az a klasszikus nagycsapatos feszültség érződik, amikor minden meccs, minden név és minden nyilatkozat sokkal nagyobbat szól, mint normál esetben.
Magyar olvasói szemmel ez a sztori azért is erős, mert a Chelsea továbbra is az egyik legnagyobb figyelemmel követett angol klub, az edzőváltások pedig mindig kiemelt kattintást hoznak. Most ráadásul minden együtt állt: történelmi gólképtelenség, gyors menesztés, nagy klub, nagy nyomás és azonnali utódkeringő. Ennél tipikusabb topligás kattintótémát nehéz lenne találni.
A következő döntés most fontosabb lehet, mint maga a menesztés
A Chelsea már túl van a sokkon, most a következő lépés súlya jön. Egy újabb rossz választás tovább mélyítheti a bizonytalanságot, egy jó név viszont hirtelen visszaadhat valamit abból a stabilitásból, ami az utóbbi időszakban teljesen elveszett. A Rosenior-korszak gyorsan véget ért, de az igazi történet most kezdődik: ki lesz az, aki ezt a szétesettnek tűnő helyzetet újra összerakja.
